Ugrás a tartalomhoz

East Village (Manhattan)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
East Village
Ország Amerikai Egyesült Államok
TelepülésNew York City
Elhelyezkedése
East Village (New York)
East Village
East Village
Pozíció New York térképén
é. sz. 40° 43′ 39″, ny. h. 73° 59′ 09″40.727500°N 73.985833°WKoordináták: é. sz. 40° 43′ 39″, ny. h. 73° 59′ 09″40.727500°N 73.985833°W
A Wikimédia Commons tartalmaz East Village témájú médiaállományokat.
Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz East Village (Manhattan) témájú leírást.

East Village New York Manhattan városrészének délkeleti részén fekvő negyede. A területet egykor a Lower East Side részének tekintették, a 19. században jelentős német, majd orosz, ukrán és zsidó populációval, később ez fokozatosan megváltozott. Az 1960-as évek végére sok művész, zenész, diák, valamint hippi költözött East Village-be, akiket vonzottak az olcsó bérleti díjak, valamint a már korábban, az 1950-es években itt megtelepült beatnemzedék tagjai. East Village New York underground kultúrájának egyik központjává vált, több mozgalom született itt, köztük a punk-rock,[1] valamint spanyol-amerikai – nuyorican - irodalmi mozgalmak is,[2] ugyanakkor számos tüntetés és zavargás helyszíne is volt.

East Village eltérő közösségeiről, nyüzsgő éjszakai életéről, lakóinak művészi világáról ismert, majd az elmúlt évtizedekben a környék dzsentrifikációja sokat változtatott a negyed karakterén.[3]

Fekvése

[szerkesztés]
East Village elhelyezkedése Manhattanben

East Village délről a Lower East Side-dal, nyugatról a NoHo-val, északnyugatról a Stuyvesant Parkkal és északkeleti részén pedig a Stuyvesant Townnal határos.[4] A Lower Manhattan területén levő régió nagyjából a Bowery streettől, illetve a Third Avenue-től keletre, a keleti 14. utcától délre és a Houston Streettől északra helyezkedik el.[5]

Története

[szerkesztés]

Kezdeti idők

[szerkesztés]
Az egykori Német-Amerikai Lövész Egylet 1885-ben felépített klubháza, St. Marks Place 12.

A jelenleg East Village-ként ismert terület eredetileg a holland Wouter van Twiller birtoka volt, majd 1651-től Peter Stuyvesant farmja, a farmot családja hét nemzedéken át birtokolta. A 19. században kezdték a birtokot felparcellázva eladni. Pár évtizedig jómódúak házai szegélyezték a földutakat, egészen az 1840-es, 1850-es évek ír, majd német bevándorlási hullámig.

A 19. századi jelentős ingatlanspekuláció következtében a családi házak helyén többlakásos bérházak épültek, bérlőik a növekvő számú munkásságból kerültek ki, köztük számos német bevándorló volt. Nagyjából az 1850-es évek és a 20. század első évtizede között a negyed a harmadik legnagyobb számú német városi lakossággal bírt Bécs és Berlin után, Little Germany-ként, Klein Deutschland-ként volt ismert. Ez volt az USA első idegen nyelvű lakónegyede; több száz politikai, szociális, sport-, szabadidőklub jött létre területén ebben az időszakban, ezek épületei közül néhány még mindig áll. A németséget megtörte a német lutheránus közösség tagjait szállító General Slocum hajó 1904. június 15-én bekövetkezett katasztrófája, amelyben több mint ezer német-amerikai halt meg. A közösség vezetőinek elveszítése újabb népcsoportok beáramlását eredményezte.

A következő bevándorlási hullámmal sok lengyel, és különösen ukrán érkezett, New York jelentős ukrán enklávéja alakult itt ki. A II. világháború után érkezett diaszpóra elsősorban a nyugat-ukrán értelmiségből került ki. Több templom, köztük a Szent György katolikus templom; ukrán éttermek, hentesüzletek; az Ukrán Múzeum; a Sevcsenko Tudományos Társaság; valamint az Ukrán Kulturális Központ bizonyíték arra, milyen hatással volt ez a környék kultúrájára.[6]

A terület eredetileg egészen az East Riverig húzódott, ahol jelenleg az Avenue D fut, míg meg nem építették Manhattan keleti oldalán, az East River partvonala mentén húzódó autópályát, a Franklin D. Roosevelt Drive-ot.[7]

East Village mint új negyed

[szerkesztés]
Két férfit ábrázoló graffiti egy házfalon East Village-ben

Az 1950-es évek közepéig a terület a Lower East Side északi részének számított, egy azonos kultúrájú, bevándorló munkásság életét élő közösséggel. Az 1950-es évektől a beat generáció tagjai települtek itt le, majd hippik, művészek is az 1960-as években. A területet ekkor kezdték el "East Village"-ként említeni, elkülönítve a Lower East Side-ról kialakult nyomornegyedek képétől. A The New York Times 1965. június 1-i cikke szerint a Greenwich Village-ből kivonuló "művészek, költők, kávéházakat működtetők az új néven formálódó East Village-ben próbálnak egy új negyedre lelni.'"

Az újonnan érkezők, valamint az ingatlanbrókerek tették népszerűvé az új nevet, majd a kifejezés az 1960-as évek közepétől elfogadottá vált a populáris médiában is.[8][9] 1966-ban megszületett a negyed hetilapja, The East Village Other, majd a The New York Times egyik cikke szerint is a környék immár East Village-ként ismert.

Művészvilág

[szerkesztés]
Patti Smith 1976-ban, egyike a pályáját az East Village-ben indító művészeknek[10]
A Szent Miklós templom fotója, a keleti 2. utca és az Avenue A nyugati részén. A templomot és szinte valamennyi körülötte levő épületet az 1960-as években lebontották.

1966-ban Andy Warhol támogatott egy sor multimédia showt East Village-ben. 1968. március 8-án Bill Graham nyitotta meg a rockzene ismert helyszínét, a Fillmore East-et. A helyszín gyorsan ismertté vált az itt fellépő, The Who, a Pink Floyd, A Jimi Hendrix Experience, a Cream, valamint a Led Zeppelin által. A Fillmore East 1971-ben zárt be. A szintén itt működő CBGB klubot - a rövidítés a Country, BlueGrass és Blues-ból származik - a punk zene szülőhelyének is tekintik. Egy másik ismert underground helyszín volt a ’70-es ’80-as években felkapott Club 57, mely az 1980-as években csukta be kapuit.

East Village egyik része, az Alphabet City a helyszíne a Rent musicalnek.[11] Egy másik művészvilág prizmáján át nézve, a Rent broadway-musicalben Alphabet City-t az AIDS, a drog, a magas bűnözés pusztította körzetként ábrázolják, melyben ugyanakkor ennek ellenére néhányan megpróbáltak művészként létezni.[12][13]

Az 1980-as években a vizuális alkotások East Village galériáiban, de az utcán is virágoztak. A graffiti szelleméhez hasonlóan spontán brut szoboralkotások jelentek meg. Villanypóznák tövét műsziklákkal, terazzoszerű burkolattal tapasztották be névtelen, megszállott hegesztők, vas és alumíniumból stabil mobilok ezreivel árasztották el East Village elhagyott parkjait.[14]

East Village művészeti életének hanyatlása az 1970-es, 1980-as években indult el.[15] Egy, a Fordham Egyetem által készített tanulmány szerint a fiatal, liberális kultúra, mely egykor Manhattanben az East River mentén találta meg a helyét, részben új városrészekbe húzódott, mint a brooklyni Williamsburg.[16][17]

Dzsentrifikáció

[szerkesztés]

Manhattan több negyedéhez hasonlóan East Village-ben is, a művészek, bohémek által felfedezett környék egyre tehetősebb lakosokat is vonz, ez felveri az ingatlanárakat és a lakosok lassan "átadják" a környéket. Ez a dzsentrifikációval kapcsolatos egyik elmélet,[18] ugyanez történt más New York-i városrészben is, mint a SoHo, a TriBeCa, valamint Williamsburgban Brooklynban. Az idő folyamán ez a demográfiai átrendeződés kezdi megváltozni a környék karakterét, egyúttal viszont biztonságosabb, lakhatóbb lesz, lakosai kevésbé toleránsak a zajosabb életvitellel szemben. A dzsentrifikáció néhány ellenzője szerint ennek a folyamatnak az eredményeként viszont a környék elveszíti egyedi jellegét pénzügyi okok miatt.[19]

Helyi közösségek szerveződtek a negyed történelmi jelentőségű épületeinek megőrzésére, a folyamatba bekapcsolódott a Greenwich Village Városvédő Társaság is, mely East Village épületeinek történetét dokumentálta.[20] 2011-ben New York City városvédő bizottsága (Landmarks Preservation Commission) East Village két kisebb részét nyilvánította történelmi, városvédelem alá eső területnek. A városvédők küzdelmei ellenére a negyed több jellegzetes épülete már lebontásra került, ugyanakkor a „történelmi városrésznek” nyilvánított körzeteken kívül is védelem alá került pár épület, többek között az egykori Irving Hall, Webster Hall, Stuyvesant Poliklinika, Peridance Center.

  • 1926-ban az egykori Jiddis Művész Színház számára épült, később más színházak otthona, jelenleg mozi
    1926-ban az egykori Jiddis Művész Színház számára épült, később más színházak otthona, jelenleg mozi
  • Webster Hall
    Webster Hall
  • Stuyvesant Poliklinika (jobboldalt)
    Stuyvesant Poliklinika (jobboldalt)
  • Peridance Center, keleti 13. utca 128. címen
    Peridance Center, keleti 13. utca 128. címen

Egyetemek

[szerkesztés]

Az 1859-ben Peter Cooper üzletember által alapított tudományos és művészeti egyetem, a Cooper Union campusa található a Cooper téren.[21] A dzsentrifikáció mentén az East Village-ben a New York Egyetem tulajdonában levő, vagy általa fenntartott épületek száma megnőtt, különösen az egyetemi hallgatók kollégiumaié, ez a beáramlás konfliktust okozott a közösség és az egyetem között.[22]

Körzetei

[szerkesztés]
A "Bowery" egykor a csövesek szinonimája volt, jelenleg a terület mágnesként vonzza a luxus társasházak építőit, a környék gyors dzsentrifikációja folytatódik

Alphabet City

[szerkesztés]

Alphabet City, mely East Village legkeletibb részén annak közel kétharmadát teszi ki, a The New York Times 2005-ös cikke szerint New York veszélyes, droggal és bűnözéssel fertőzött régiója.[23] A körzet elnevezése az A, B, C és D észak-déli irányú utcáiból származik, ezek Manhattan egyedüli, csak ebben a negyedben futó, egyetlen betűs utcanévvel jelölt „sugárútjai”. A bűnözés a 20. század vége felé egész magas volt, majd a régió 21. században bekövetkezett dzsentrifikációja következtében nagymértékben csökkent.[24]

A Loisaida elnevezés a környék latin, spanyolajkú, főleg puerto ricói lakosaira utal, a terminust először Bittman "Bimbo" Rivas aktivista költő használta a "Loisaida" c. versében. Loisaida sugárút az Avenue C alternatív neve is. Az 1980-as évektől a környék lepusztult, elhagyott lakásait lakásfoglalók kezdték belakni.[25]

Az egykor legszegényebb, akár ágybérletet kiadó lakások helyén megépült luxus társasházak megjelenése a környék régi lakóinak ellenkezését váltja ki, a negyed elveszíti régi karakterét, mondván.[26]

Bowery

[szerkesztés]

A Bowery, egykor a punk-rock szórakozóhelyek telephelye volt, többek között a country, bluegrass, blues-zene, illetve poprock előadók otthonának is számító CBGB klubé, mely 2006-ban zárt be. A környék viszont hírhedt volt még a hajléktalanokról és drogrehabilitációs központokról is, ezt jelzi, hogy maga a kifejezés, "on the Bowery", a lecsúszottságot jelentette.[27]

Jelenleg a negyedben felépültek luxus lakóházak, újonnan alapított klubok, melyek az egykori művészvilághoz kapcsolódó jelleget tovább viszik.

Little Ukraine

[szerkesztés]

Little Ukraine, azaz "Kis Ukrajna", East Village egyik etnikai enklávéja, a több hullámban bevándorolt ukránoknak mintegy a szellemi, politikai, kulturális központja volt. A második világháború után az ukrán lakosság száma a környéken elérte a 60 000 főt,[28] jelenleg itt mindössze néhány ukrán üzlet, étterem működik, de így is a New York-i ukrán lakosság egyharmadának otthona.[29]

  • Taras Shevchenko Place, a Szent György templom az északi oldalán, a Szent György Akadémia a déli oldalon.
    Taras Shevchenko Place, a Szent György templom az északi oldalán, a Szent György Akadémia a déli oldalon.
  • Egy Loisaida utcai felvonulás 2008 nyarán
    Egy Loisaida utcai felvonulás 2008 nyarán
  • St. Marks Place, a negyed egyik jellegzetes bevásárlóutcája
    St. Marks Place, a negyed egyik jellegzetes bevásárlóutcája

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ In Rocking East Village, The Beat Never Stops, Karen Schoemer, The New York Times, June 8, 1990.
  2. ↑ Another Nuyorican Icon Fades Archiválva 2007. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben., Santiago Nieves, New York Latino Journal, May 13, 2005.
  3. ↑ Kugel, Seth, "An 80-Block Slice of City Life", The New York Times, September 19, 2007.
  4. ↑ East Village, Manhattan: Senior Pedestrian Focus Area
  5. ↑ F.Y.I., "When did the East Village become the East Village and stop being part of the Lower East Side?", Jesse McKinley, The New York Times, June 1, 1995; accessed August 26, 2008.
  6. ↑ (2008. december 14.) „"East Village Afternoon" exhibit highlights Ukrainian presence in NYC”. The Ukrainian Weekly 50, 17. o.  
  7. ↑ Paths of Resistance in the East Village, John Strausbaugh, The New York Times, September 14, 2007; accessed August 25, 2008.
  8. ↑ Mele, Christopher: Selling the Lower East Side – Geography Page. Selling the Lower East Side. [2010. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  9. ↑ Mele, Christopher: The 1960s Counterculture and the Invention of the "East Village". Selling the Lower East Side. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  10. ↑ Otis, Ginger Adam; Greenfield, Beth; Reid, Robert; and St. Louis. Lonely Planet New York City City Guide (6th ed.) Lonely Planet, 2008, ISBN 978-1-74104-889-6
  11. ↑ From Grit to Gloss, Richard Perez, The New York Times, November 13, 2005; access August 25, 2008.
  12. ↑ Bohemia Takes its Final Bow, Campbell Robertson, The New York Times, July 18, 2008; accessed August 25, 2008.
  13. ↑ Making Rent; A Spell for Alphabet City. [2022. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 5.)
  14. ↑ Halász András: Feljegyzések a 80-as évek amerikai festészetéről pp. 47. Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2006. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
  15. ↑ Haber, John. "East Village USA"
  16. ↑ E. Village Club Faces Curtains Archiválva 2008. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Paula Froehlich, New York Post, September 5, 2007
  17. ↑ The East Village: A Look at the Culture of an East River Neighborhood. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 5.)
  18. ↑ Kennedy and Leonard, Maureen and Paul: Dealing with Neighborhood Change: A Primer on Gentrification and Policy Choices. (Hozzáférés: 2013. október 5.)
  19. ↑ Mathis-Lilley, Ben, "The Neighborhood News", New York Magazine, p. 15
  20. ↑ "East Village" Archiválva 2018. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben on the Greenwich Village Society for Historic Preservation website
  21. ↑ Charter, Trust Deed, and By-laws of the Cooper Union for the Advancement of Science and Art. Wm. C. Bryant & Company, 61. o. (1859)  Founding enabled by a NY State Act of February 17, 1857. The land is conveyed for one dollar.
  22. ↑ As NYU plans towering dorm for 12th Street, East Village neighbors cry foul Archiválva 2008. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kristen Lombardi, The Village Voice, February 28, 2006.
  23. ↑ The Final Frontier, for Now, Jennifer Bleyer, March 13, 2005; accessed August 27, 2008.
  24. ↑ Shaw, Dan. „Rediscovering New York as It Used to Be”, The New York Times, 2007. november 11.. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. november 12.) 
  25. ↑ Schulz, Dana: Umbrella, Umbrella. Greenwich Village Society for Historic Preservation. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  26. ↑ Bayer, Gregory. "Where the Flophouse Once Ruled, a Call to Go Slow", The New York Times, December 16, 2007. Accessed June 7, 2016.
  27. ↑ On the Bowery Archiválva 2018. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, Steve Zeitlin and Marci Reaven, New York Folklore Society's journal Voices, Vol. 29, Fall-Winter, 2003.
  28. ↑ McKinley, Jesse: Ukrainian Accent Gets Stronger. The New York Times, 1997. november 16.
  29. ↑ Little Area, Big Heart. Utrip.com. [2018. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 19.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=East_Village_(Manhattan)&oldid=27392209”